Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1995-re szóló díjait. A díjazottak között egy magyar is van, Király László, aki Beűzetés című verskötetéért (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) részesült ebben a kitüntetésben. /Irodalmi díjak ? 1995. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
1999. december 14.
A Kolozsvári Írók Társasága dec. 13-án tizenöt írót díjazott 1998-ban megjelent köteteiért. A kolozsvári magyar írók közül Pusztai János Csapdában (regény, Kriterion Könyvkiadó), Kiss János Pillangó az esőben (novellák, Dacia Könyvkiadó), Szántai János Az igazi meg a márványelefánt (gyermekversek, Tinivár Kiadó) részesült a Kolozsvári Írók Társasága díjában. /Díjakat osztott a Kolozsvári Írók Társasága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2000. március 22.
Kolozsváron átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. A tavalyi esztendő legsikeresebb irodalmi műveinek kijáró díjat tizenhárom szerző kapta meg, köztük hárman magyarok: Egyed Emese Mesék (Märchen) magyar-német prózakötete, Gaal György Tört kövön és porladó kereszten című esszékötete és Lászlóffy Csaba Hosszú galopp Liliputba című prózája részesült ebben az elismerésben. /Hárman a tizenháromból. Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2001. március 19.
Márc. 17-én tartották meg a Román Írószövetség Kolozsvári Szervezetének tisztújító közgyűlését. Mivel a szövetség kolozsvári magyar tagsága (három személy kivételével) nem jelent meg a közgyűlésen, és egyetlen magyar író sem mutatott érdeklődést a kolozsvári szervezet vezetőtanácsának hat helye iránt, az elkövetkező években - a szervezet életében először - magyar vezetőségi tagok nélkül fog tevékenykedni a Román Írószövetség Kolozsvári Szervezete. A mintegy 120 írószövetségi tagot Constantin Cublesan helyi elnök üdvözölte. A jelenlévő egyperces néma csenddel adóztak az utóbbi négy évben elhunyt 23 író emlékének (az elhunytak mintegy fele magyar nemzetiségű volt). A magyar írók távolmaradtak a közgyűléstől. Az elkövetkező négy évben magyar író nélkül fog tevékenykedni a szervezet vezetősége. Szilágyi István - mivel egyetlen magyar író sem volt a teremben - a román kollégáknak köszönhetően jutott be az országos tanácsba. A Szabadság kérdésére Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a Román Írószövetség kolozsvári szervezetének tagja (aki a közgyűlés első felében jelen volt), elmondta, hogy ez a szervezet már lényegesen különbözik attól, amely egykoron a Kolozsvári Írók Társasága néven volt ismert, és a magyar tagság nem érzi már annyira magáénak, mint egykoron. Az is igaz, hogy a magyar írók a Magyar Írószövetség eseményeit figyelik nagyobb érdeklődéssel - van aki választmányi és elnökségi tagként is. Áttevődött a hangsúly a Magyar Írószövetségre. Kántor szerint nem egészen normális helyzet: a súlypont-áthelyeződésnek nem kellene olyan fokúnak lennie, hogy Kolozsváron senki ne menjen el az írószövetségi közgyűlésre. Az országos szervezettel - Gálfalvi Zsolt választmányi tagon keresztül - sokkal élőbbek a kapcsolatok. A hiányzáshoz az is hozzájárult, hogy több kolozsvári magyar írót is ezekben a napokban tüntettek ki Magyarországon. /Nincs magyar vezetőségi tagja a Román Írószövetség kolozsvári szervezetének. A román kollégák nem értik, miért maradtak távol a magyar írók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2002. március 6.
A kolozsvári Írók Társasága idei díjazottai között szerepel többek között Lászlóffy Csaba (próza), Faragó József (esszé) és Demeter Szilárd (pályakezdő). Az írók 2001-ben megjelent köteteikért részesültek az anyagi juttatással is járó elismerésben. Az Írók Társasága díjazottai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/
2003. július 18.
Júl. 17-én a Kolozsvári Írók Társaságának székházában átnyújtották a 2002-es esztendőre szóló irodalmi díjakat. A kitüntetettek között három magyar is szerepelt: Szilágyi Júlia a Versenymű égő zongorára, Szabó Gyula a Képek a kutyaszorítóból című kötetéért részesült elismerésben, míg Király Farkas a Higanymadár című kötetéért debüt-díjat kapott. /Átadták az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2003. augusztus 19.
A Kolozsvári Írók Társasága 14 írót díjazott a kolozsvári Egyetem utcai székházban. A díjátadáson Gheorghe Funar polgármester is jelen volt, a díjazott írók között három magyar is szerepelt. Szilágyi Júlia kritikus, esszéíró a Versenymű égő zongorára című kötetéért kapott publicisztikai díjat, Szabó Gyulát Képek a kutyaszorítóból című memoárkötetéért, Király Farkast pedig Higanymadár című verseskötetéért díjazták. /Funar is jelen volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./
2008. május 13.
Elhunyt Géczi A. János. Íróként, az akkori fiatalokat bemutató Ajtók című antológiában, 1986-ban jelentkezett, s a következő évben, 1987-ben jelent meg önálló kötete is, Holdfényben címmel a Forrás sorozatban. Akkori novellái a nyolcvanas évek erdélyi hétköznapjait elevenítették meg. Akkor még mérnökként dolgozott, s íróként került a könyvkiadás vonzáskörébe. 1992-ben még megjelent egy – a Kolozsvári Írók Társasága próza-díjával kitüntetett – kötete, a Patthelyzetek. Azután belevetette magát a könyvkiadás titkainak elsajátításába: a számítógépes szerkesztéstől és nyomdatechnikától a könyvtervezésig. Később megvált a Kriteriontól, saját kiadót hozott létre és működtetett. Legjelentősebb teljesítménye az erdélyi magyar költészet, rövidpróza, dráma és esszé hat kötetes antológiája volt (Álmok szállodája, Lassított lónézés, Válás után, Örökmozgó, Caligula helytartója, Az emberfejű madár. 2002–2007), s közben Szilágyi Domokos nyugat-európai útinaplójának (2003), Szilágyi N. Sándor és Egyed Péter esszé- és tanulmányköteteinek, Varga Attila jogtudományi tanulmányainak kiadása (2003, 2005), a fiatalon elhunyt Vass László Levente vershagyatékának (2004), a Zokogó majomból írt Bálint Tibor-színműnek, a Sánta angyalok utcájának (2004) önálló kötetbe foglalása, Vetési László szórványtémájú írásainak (2002) és Nagy Sándor egykori bukaresti lelkész regáti szórványmagyarságról szóló munkájának (2000) megjelentetése és egy ifjúsági könyvsorozat. Az általa kiadott és a sepsiszentgyörgyi Charta Nyomda által kivitelezett könyvek megtervezésükben, grafikai és nyomdai kiállításukat tekintve napjaink erdélyi magyar könyvtermésének színvonalas teljesítményei. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a könyvesek céhét. Ott fog pihenni a Házsongárdi Pantheonban, nagy erdélyi írók és nyomdászok, könyvkiadók társaságában. /Dávid Gyula: Búcsú Géczi A. Jánostól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
